Egészségügyi hatások
A rossz IAQ-hoz kapcsolódó tünetek a szennyeződés típusától függően változnak. Könnyen összetéveszthetők más betegségek, például allergia, stressz, megfázás és influenza tüneteivel. A szokásos nyom az, hogy az emberek rosszul érzik magukat, amíg bent vannak az épületben, és a tünetek röviddel az épület elhagyása után, vagy ha egy ideig távol vannak az épülettől (például hétvégén vagy nyaraláskor), elmúlnak. Az IAQ-problémák meglétének megállapítására egészségügyi vagy tüneti felméréseket használtak, mint például a D. függelékben szereplő. Ha az épületek tulajdonosai és üzemeltetői nem tudnak gyorsan és hatékonyan reagálni az IAQ problémákra, az számos káros egészségügyi következménnyel járhat. A beltéri légszennyező anyagok egészségre gyakorolt hatásai röviddel az expozíció után, vagy esetleg évekkel később tapasztalhatók (8, 9, 10). A tünetek közé tartozhat a szem, az orr és a torok irritációja; fejfájás; szédülés; kiütések; valamint izomfájdalom és fáradtság (11, 12, 13, 14). A rossz IAQ-hoz köthető betegségek közé tartozik az asztma és a túlérzékenységi tüdőgyulladás (11, 13). A specifikus szennyezőanyag, az expozíció koncentrációja, valamint az expozíció gyakorisága és időtartama mind fontos tényezők a rossz IAQ-ból eredő egészségügyi hatások típusában és súlyosságában. Az életkor és a meglévő egészségügyi állapotok, például az asztma és az allergiák szintén befolyásolhatják a hatások súlyosságát. A beltéri levegőszennyező anyagok hosszú távú hatásai közé tartozhatnak a légúti megbetegedések, a szívbetegségek és a rák, amelyek mindegyike súlyos legyengítő vagy halálos kimenetelű lehet (8, 11, 13).
A kutatások az épületek nedvességét jelentős egészségügyi hatásokkal hozták összefüggésbe. Számos baktérium- és gombafaj, különösen a fonalas gombák (penészgombák), jelentősen hozzájárulhatnak a beltéri levegő szennyezéséhez (4, 15-20). Ha elegendő nedvesség van jelen a munkahelyeken, ezek a mikrobák szaporodhatnak, és többféle módon is befolyásolhatják a dolgozók egészségét. A dolgozók légúti tüneteket, allergiát vagy asztmát alakíthatnak ki (8). Az asztmát, a köhögést, a zihálást, a légszomjat, az orrmelléküreg-torlódást, a tüsszögést, az orrdugulást és az orrmelléküreg-gyulladást számos tanulmányban összefüggésbe hozták a beltéri nedvességgel (21-23). Az asztmát az épületek nedvessége okozza és súlyosbítja. A káros egészségügyi hatások megelőzésének vagy minimalizálásának leghatékonyabb eszköze a munkahelyi tartós nedvesség forrásainak meghatározása és megszüntetése. A penészgombával kapcsolatos problémák megelőzésével kapcsolatos további részletek az OSHA „Penészgombával kapcsolatos problémák megelőzése a beltéri munkahelyeken” című kiadványában találhatók (17). Más környezeti tényezők, mint például a rossz megvilágítás, a stressz, a zaj és a hőmérsékleti kényelmetlenség okozhatják vagy hozzájárulhatnak ezekhez az egészségügyi hatásokhoz (8).
Feladás időpontja: 2022.07.12