Miért fontos a beltéri levegő minősége az iskolák számára?

Áttekintés

A legtöbb ember tisztában van azzal, hogy a kültéri légszennyezés hatással lehet az egészségükre, de a beltéri légszennyezésnek is jelentős és káros egészségügyi hatásai lehetnek. Az EPA légszennyező anyagoknak való kitettségről szóló tanulmányai azt mutatják, hogy a beltéri szennyező anyagok szintje két-ötszöröse – és alkalmanként több mint százszorosa – lehet a kültéri szintnek.1 Ezek a beltéri légszennyező anyagok szintjei különösen aggasztóak, mivel a legtöbb ember idejének körülbelül 90 százalékát zárt térben tölti. Ezen útmutató alkalmazásában a jó beltéri levegőminőség (IAQ) kezelésének meghatározása a következőket foglalja magában:

• Légszennyező anyagok szabályozása;
• Megfelelő mennyiségű kültéri levegő bevezetése és elosztása; és
• Az elfogadható hőmérséklet és relatív páratartalom fenntartása

A hőmérsékletet és a páratartalmat nem szabad figyelmen kívül hagyni, mivel a termikus komfortérzettel kapcsolatos aggodalmak számos, a „rossz levegőminőségre” vonatkozó panasz hátterében állnak. Továbbá a hőmérséklet és a páratartalom a beltéri szennyező anyagok szintjét befolyásoló számos tényező közé tartozik.

A kültéri forrásokat is figyelembe kell venni, mivel a kültéri levegő az ablakokon, ajtókon és szellőzőrendszereken keresztül jut be az iskolaépületekbe. Így a közlekedés és a területkarbantartási tevékenységek olyan tényezőkké válnak, amelyek befolyásolják a beltéri szennyező anyagok szintjét, valamint a kültéri levegő minőségét az iskola területén.

Miért fontos a beltéri levegő minősége?

Az EPA Tudományos Tanácsadó Testülete (SAB) által végzett összehasonlító kockázatvizsgálatok az elmúlt években következetesen a beltéri levegőszennyezést a közegészségügyet fenyegető öt legnagyobb környezeti kockázat közé sorolták. A jó beltéri levegőminőség az egészséges beltéri környezet fontos eleme, és segíthet az iskoláknak elérni elsődleges céljukat, a gyermekek oktatását.

A belső levegőminőségi problémák megelőzésének vagy gyors kezelésének elmulasztása növelheti a diákok és a személyzet hosszú és rövid távú egészségügyi hatásait, például:

• Köhögés;
• Szemirritáció;
• Fejfájás;
• Allergiás reakciók;
• Súlyosbítja az asztmát és/vagy más légzőszervi betegségeket; és
• Ritka esetekben hozzájárulhatnak életveszélyes állapotokhoz, például légiós betegséghez vagy szén-monoxid-mérgezéshez.

Az iskoláskorú gyermekek közel 13-a asztmás, ami a krónikus betegség miatti iskolai hiányzások vezető oka. Jelentős bizonyítékok vannak arra, hogy a beltéri környezeti allergéneknek (például poratkáknak, kártevőknek és penészgombáknak) való kitettség szerepet játszik az asztma tüneteinek kiváltásában. Ezek az allergének gyakoriak az iskolákban. Az is bizonyítékok vannak, hogy az iskolabuszok és más járművek dízel kipufogógázának való kitettség súlyosbítja az asztmát és az allergiát. Ezek a problémák a következőket okozhatják:

• Hatás a diákok jelenlétére, kényelmére és teljesítményére;
• Csökkenteni a tanárok és a személyzet teljesítményét;
• Felgyorsítja az iskola fizikai berendezéseinek és berendezéseinek romlását és csökkenti azok hatékonyságát;
• Növeli az iskolák bezárásának vagy a lakók áthelyezésének esélyét;
• Feszült kapcsolatok az iskolavezetés, a szülők és a személyzet között;
• Negatív nyilvánosságot teremteni;
• Hatás a közösségi bizalomra; és
• Felelősségi problémákat teremt.

A beltéri levegővel kapcsolatos problémák lehetnek finomak, és nem mindig okoznak könnyen felismerhető hatást az egészségre, a közérzetre vagy a fizikai környezetre. A tünetek közé tartozik a fejfájás, fáradtság, légszomj, arcüregdugulás, köhögés, tüsszögés, szédülés, hányinger, valamint a szem, az orr, a torok és a bőr irritációja. A tünetek nem feltétlenül a levegőminőség hiányosságaiból adódnak, hanem más tényezők is okozhatják őket, például a rossz megvilágítás, a stressz, a zaj és egyebek. Az iskolai tanulók eltérő érzékenysége miatt a beltéri levegőminőségi problémák egy csoportot vagy csak egyetlen személyt érinthetnek, és minden egyes személyt másképp érinthetnek.

A beltéri levegőszennyező anyagok hatásaira különösen érzékeny személyek közé tartoznak többek között a következők:

• Asztma, allergia vagy kémiai érzékenység;
• Légzőszervi betegségek;
• legyengült immunrendszer (sugárzás, kemoterápia vagy betegség miatt);
• Kontaktlencsék.

Bizonyos embercsoportok különösen érzékenyek lehetnek bizonyos szennyező anyagoknak vagy szennyezőanyag-keverékeknek való kitettségre. Például a szívbetegségben szenvedőket jobban érintheti a szén-monoxid-expozíció, mint az egészségeseket. A jelentős nitrogén-dioxid-szintnek kitett embereknél a légúti fertőzések kockázata is nagyobb.

Ezenkívül a gyermekek fejlődő szervezete érzékenyebb lehet a környezeti hatásokra, mint a felnőtteké. A gyerekek testsúlyukhoz képest több levegőt lélegeznek, többet esznek és több folyadékot isznak, mint a felnőttek. Ezért az iskolák levegőminősége különösen fontos. A beltéri levegő megfelelő karbantartása több, mint pusztán „minőségi” kérdés; magában foglalja a diákokba, a személyzetbe és a létesítményekbe történő befektetések biztonságát és felelősségét.

További információkért lásd:Beltéri levegőminőség.

Referenciák

1. Wallace, Lance A. és munkatársai. Teljes expozíciós értékelési módszertan (TEAM) tanulmány: Személyes expozíciók, beltéri-kültéri kapcsolatok és az illékony szerves vegyületek kilélegzett szintje New Jersey-ben.Környezet. Nemzetközi1986-ban12, 369–387.https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/0160412086900516

Származik innen: https://www.epa.gov/iaq-schools/why-indoor-air-quality-important-schools