Áttekintés
A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a kültéri levegő szennyezettsége hatással lehet az egészségükre, de a beltéri levegőszennyezésnek jelentős és káros egészségügyi hatásai is lehetnek. Az emberi légszennyező anyagoknak való kitettségről szóló EPA-vizsgálatok azt mutatják, hogy a beltéri szennyezőanyagok szintje kétszer-ötszöröse – és esetenként több mint 100-szorosa – magasabb lehet, mint a kültéri szint.1 A beltéri levegőszennyező anyagok ezen szintjei különösen aggodalomra adnak okot, mivel a legtöbb ember kb. idejük 90 százalékát zárt térben töltik. Ennek az útmutatónak az alkalmazásában a jó beltéri levegőminőség (IAQ) meghatározása a következőket tartalmazza:
- Levegő szennyező anyagok ellenőrzése;
- Megfelelő külső levegő bevezetése és elosztása; és
- Az elfogadható hőmérséklet és relatív páratartalom fenntartása
A hőmérsékletet és a páratartalmat nem lehet figyelmen kívül hagyni, mert a hőkomfort aggodalmak állnak a „rossz levegőminőséggel” kapcsolatos számos panasz hátterében. Ezenkívül a hőmérséklet és a páratartalom azon számos tényező közé tartozik, amelyek befolyásolják a beltéri szennyeződések szintjét.
A kültéri forrásokat is figyelembe kell venni, mivel a külső levegő ablakokon, ajtókon és szellőzőrendszereken keresztül jut be az iskolaépületekbe. Így a szállítási és a területfenntartási tevékenységek olyan tényezőkké válnak, amelyek befolyásolják a beltéri szennyezőanyagok szintjét, valamint a külső levegő minőségét az iskola területén.
Miért fontos az IAQ?
Az elmúlt években az EPA Tudományos Tanácsadó Testülete (SAB) által végzett összehasonlító kockázati tanulmányok következetesen a beltéri levegőszennyezést az öt legfontosabb közegészségügyi környezeti kockázat közé sorolták. A jó IAQ az egészséges beltéri környezet fontos összetevője, és segíthet az iskoláknak elérni elsődleges céljukat, a gyermekek oktatását.
Az IAQ problémák megelőzésének vagy azonnali reagálásának elmulasztása növelheti a hallgatók és a személyzet hosszú és rövid távú egészségügyi hatásait, például:
- Köhögés;
- Szemirritáció;
- Fejfájás;
- Allergiás reakciók;
- Az asztma és/vagy egyéb légúti megbetegedések súlyosbodása; és
- Ritka esetekben hozzájárulhat olyan életveszélyes állapotokhoz, mint a légiós-kór vagy szén-monoxid-mérgezés.
13 iskolás korú gyermekből csaknem 1 asztmás, ami a krónikus betegség miatti iskolai hiányzások vezető oka. Jelentős bizonyíték van arra, hogy a beltéri környezet allergéneknek (például poratkáknak, kártevőknek és penészgombáknak) való kitettsége szerepet játszik az asztmás tünetek kiváltásában. Ezek az allergének gyakoriak az iskolákban. Bizonyítékok vannak arra is, hogy az iskolabuszok és más járművek dízel kipufogógázának expozíciója súlyosbítja az asztmát és az allergiát. Ezek a problémák:
- Befolyásolja a tanulók látogatottságát, kényelmét és teljesítményét;
- Csökkentse a tanárok és a személyzet teljesítményét;
- Fel kell gyorsítani az iskola fizikai üzemének, berendezéseinek állapotromlását, hatékonyságát csökkenteni;
- Növelje az iskolabezárások vagy a lakók áthelyezésének lehetőségét;
- Feszült kapcsolatok az iskolavezetés, a szülők és a személyzet között;
- Negatív nyilvánosság létrehozása;
- A közösségi bizalom befolyásolása; és
- Hozzon létre felelősségi problémákat.
A beltéri levegővel kapcsolatos problémák finomak lehetnek, és nem mindig okoznak könnyen felismerhető hatást az egészségre, a jólétre vagy a fizikai növényekre. A tünetek közé tartozik a fejfájás, fáradtság, légszomj, orrmelléküreg-torlódás, köhögés, tüsszögés, szédülés, hányinger, valamint a szem, az orr, a torok és a bőr irritációja. A tüneteket nem feltétlenül a levegőminőség hiányosságai okozzák, hanem más tényezők is okozhatják, például rossz világítás, stressz, zaj stb. Az iskolában tanulók eltérő érzékenysége miatt az IAQ problémák egy csoportot vagy csak egy egyént érinthetnek, és minden személyt különböző módon érinthetnek.
Azok az egyének, akik különösen érzékenyek lehetnek a beltéri levegő szennyeződéseinek hatásaira, többek között, de nem kizárólag, a következőkben szenvedők:
- Asztma, allergia vagy vegyi érzékenység;
- Légúti betegségek;
- Elnyomott immunrendszer (sugárzás, kemoterápia vagy betegség miatt); és
- Kontaktlencsék.
Az emberek bizonyos csoportjai különösen érzékenyek lehetnek bizonyos szennyező anyagok vagy szennyezőanyag-keverékek expozíciójára. Például a szívbetegségben szenvedőket kedvezőtlenebbül érintheti a szén-monoxidnak való kitettség, mint az egészséges egyéneket. A jelentős mennyiségű nitrogén-dioxidnak kitett embereknél nagyobb a légúti fertőzések kockázata is.
Ezenkívül a gyermekek fejlődő szervezete érzékenyebb lehet a környezeti hatásokra, mint a felnőtteké. A gyerekek testtömegükhöz képest több levegőt szívnak be, több ételt esznek és több folyadékot isznak, mint a felnőttek. Ezért az iskolák levegőjének minősége különös aggodalomra ad okot. A beltéri levegő megfelelő karbantartása több, mint „minőségi” kérdés; magában foglalja a tanulókba, a személyzetbe és a létesítményekbe való befektetés biztonságát és kezelését.
További információkért lásdBeltéri levegő minősége.
Hivatkozások
1. Wallace, Lance A. és mtsai. Total Exposure Assessment Methodology (TEAM) tanulmány: Személyes expozíció, beltéri és kültéri kapcsolatok, valamint illékony szerves vegyületek kilélegzett szintje New Jersey államban.Environ. Int.1986,12, 369-387.https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/0160412086900516
Erről: https://www.epa.gov/iaq-schools/why-indoor-air-quality-important-schools
Feladás időpontja: 2022. szeptember 15