A beltéri levegő minősége (IAQ) elengedhetetlen az egészséges irodai környezethez. Azonban, ahogy a modern épületek hatékonyabbá váltak, légmentesebbé is váltak, ami növeli a rossz IAQ valószínűségét. Az egészség és a termelékenység is romolhat egy olyan munkahelyen, ahol rossz a beltéri levegő minősége. Íme néhány dolog, amire érdemes figyelni.
Riasztó tanulmány a Harvardon
Egy 2015-ös évbenegyüttműködésen alapuló tanulmányA Harvard TH Chan Közegészségügyi Iskola, a SUNY Upstate Orvosi Egyetem és a Syracuse Egyetem által végzett kutatás kimutatta, hogy a jól szellőző irodákban dolgozó emberek szignifikánsan magasabb kognitív funkciókat érnek el válsághelyzetekre való reagálás vagy stratégia kidolgozása során.
Hat napon át 24 résztvevő, köztük építészek, tervezők, programozók, mérnökök, kreatív marketing szakemberek és vezetők dolgoztak egy szabályozott irodai környezetben a Syracuse Egyetemen. Különböző szimulált épületkörülményeknek voltak kitéve, beleértve egy hagyományos irodai környezetet is, aholmagas VOC-koncentráció, fokozott szellőztetéssel járó „zöld” körülmények, és mesterségesen megnövelt CO2-szintű körülmények.
Felfedezték, hogy a zöld környezetben dolgozó résztvevők kognitív teljesítménymutatói átlagosan kétszeresei voltak a hagyományos környezetben dolgozókénak.
A rossz beltéri levegőminőség élettani hatásai
A csökkent kognitív képességek mellett a munkahelyi rossz levegőminőség kézzelfoghatóbb tüneteket is okozhat, mint például allergiás reakciók, fizikai fáradtság, fejfájás, valamint szem- és torokirritáció.
Pénzügyi szempontból a rossz beltéri levegőminőség költséges lehet egy vállalkozás számára. Az olyan egészségügyi problémák, mint a légzőszervi problémák, a fejfájás és az arcüreggyulladás, magasabb szintű hiányzáshoz vezethetnek, valamint „jelenlétiség”, vagy betegen bejönni dolgozni.
A rossz levegőminőség fő forrásai az irodában
- Épület helye:Az épület elhelyezkedése gyakran befolyásolhatja a beltéri szennyező anyagok típusát és mennyiségét. Az autópályához való közelség por- és koromrészecskék forrása lehet. Emellett a korábbi ipari területeken vagy magas talajvízszint mellett található épületek nedvességnek és vízszivárgásnak, valamint kémiai szennyező anyagoknak lehetnek kitéve. Végül, ha felújítási tevékenység folyik az épületben vagy a közelben, por és egyéb építőanyag-melléktermékek keringhetnek az épület szellőzőrendszerén keresztül.
- Veszélyes anyagok: AzbesztAz azbeszt évekig népszerű szigetelő- és tűzállóanyag volt, így ma is számos anyagban megtalálható, például hőre lágyuló és vinil padlólapokban, valamint bitumenes tetőfedő anyagokban. Az azbeszt nem jelent veszélyt, hacsak nem bolygatják meg, mint például felújításkor. A szálak felelősek az azbeszttel összefüggő betegségekért, például a mezoteliómáért és a tüdőrákért. Miután a szálak a levegőbe kerülnek, könnyen belélegezhetők, és bár nem okoznak azonnali károsodást, az azbeszttel összefüggő betegségekre még mindig nincs gyógymód. Bár az azbeszt ma már betiltott, a világ számos középületében még mindig jelen van. Még ha egy újabb épületben dolgozik vagy él, az azbesztnek való kitettség továbbra is fennáll. A WHO szerint világszerte becslések szerint 125 millió ember van kitéve azbesztnek a munkahelyén.
- Nem megfelelő szellőzés:A beltéri levegő minősége nagymértékben függ egy hatékony, jól karbantartott szellőztetőrendszertől, amely keringeti és friss levegővel helyettesíti a használt levegőt. Bár a hagyományos szellőztetőrendszerek nem arra vannak tervezve, hogy hatalmas mennyiségű szennyező anyagot távolítsanak el, mégis hozzájárulnak az irodai környezet légszennyezettségének csökkentéséhez. Amikor azonban egy épület szellőztetőrendszere nem működik megfelelően, a beltéri tér gyakran negatív nyomás alatt van, ami a szennyező részecskék és a párás levegő fokozott beszivárgásához vezethet.
Származási hely: https://bpihomeowner.org
Közzététel ideje: 2023. június 30.