A RESET fejleszti az érzékelővezérelt indexet, amely optimalizálja a beltéri környezetet

Újraközzétéve a GIGA-tól

A RESET szenzorvezérelt indexet fejleszt a beltéri környezet optimalizálására a levegőben terjedő vírusfertőzések ellen

„Iparágként figyelemre méltóan kevés mérést és becslést végzünk a levegőben terjedő kórokozók levegőben lévő koncentrációjáról, különösen ha figyelembe vesszük, hogy az épületek levegőminőség-szabályozása hogyan befolyásolja közvetlenül a fertőzési arányokat.”

2020 eleje óta az iparági szervezetek útmutatások özönét adták ki az épületek SARS-CoV-2 világjárvány idején történő üzemeltetésével kapcsolatban. Ami viszont hiányzott, az a tapasztalati bizonyíték.

Amennyiben létezik ilyen, az empirikus bizonyíték ellenőrzött laboratóriumi körülmények között, szándékosan kevés változót figyelembe vevő tudományos kutatás eredménye. Bár a kutatáshoz elengedhetetlen, gyakran megnehezíti vagy lehetetlenné teszi az eredmények összetett, valós helyzetekre való alkalmazását. Ezt tovább súlyosbítja, ha a kutatásból származó adatok ellentmondásosak.

Ennek eredményeként a válasz egy egyszerű kérdésre: „Honnan tudhatom, hogy egy épület biztonságos-e most?„végül rendkívül összetetté és bizonytalansággal telivé válik.”

Ez különösen igaz a beltéri levegő minőségére és a levegőben terjedő fertőzések folyamatos veszélyére.„Honnan tudhatom, hogy a levegő biztonságos-e most?”az egyik legkritikusabb, ugyanakkor legnehezebben megválaszolható kérdés.

Bár jelenleg lehetetlen valós időben mérni a levegőben terjedő vírusokat, lehetséges valós időben mérni egy épület azon képességét, hogy minimalizálja a levegőben (különösen az aeroszolon) terjedő fertőzés lehetőségét, számos paraméter alapján. Ehhez a tudományos kutatásokat valós idejű eredményekkel kell kombinálni szabványosított és értelmes módon.

A kulcs abban rejlik, hogy a levegőminőségi változókra kell összpontosítani, amelyek mind laboratóriumi, mind beltéri környezetben szabályozhatók és mérhetők; ilyen például a hőmérséklet, a páratartalom, a szén-dioxid (CO2) és a levegőben szálló részecskék. Innentől kezdve figyelembe lehet venni a mért levegőváltozások vagy a levegőtisztítási arányok hatását.

Az eredmények meggyőzőek: lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy legalább három vagy négy beltéri levegőminőségi mutató alapján betekintést nyerjenek egy beltéri tér optimalizáltsági szintjébe. Az eredmények pontosságát azonban, mint mindig, a felhasznált adatok pontossága határozza meg: az adatminőség a legfontosabb.

Adatminőség: A tudomány valós idejű működési szabványokká alakítása

Az elmúlt évtizedben a RESET az épületüzemeltetési adatok minőségének és pontosságának meghatározására összpontosított. Ennek eredményeként a levegőben terjedő fertőzésekkel kapcsolatos tudományos szakirodalom áttekintésekor a RESET kiindulópontja a kutatási eredmények közötti eltérések azonosítása volt: ez egy kritikus első lépés a tudományos szakirodalomból származó bizonytalanság meghatározásában, amelyet hozzá kell adni a folyamatos monitorozásból gyűjtött bizonytalansági szintekhez.

Az eredményeket a domináns kutatási témák szerint osztályozták, beleértve:

  • Vírus túlélési képessége
  • A gazdaszervezet immunrendszerének egészsége (gazdaszervezet)
  • Adagolás (mennyiség időbeli változása)
  • Átadási/fertőzési arányok

Mivel a kutatások gyakran elszigetelten, elszigetelten zajlanak, a fenti témák eredményei csak részleges rálátást nyújtanak a fertőzési arányokat befolyásoló vagy minimalizáló környezeti paraméterekre. Ráadásul minden kutatási témának megvan a maga bizonytalansági szintje.

Annak érdekében, hogy ezeket a kutatási témákat az épületüzemeltetésre alkalmazható mérőszámokká alakítsuk, a témákat a következő relációs keretrendszerbe szerveztük:

A fenti keretrendszer lehetővé tette az eredmények (beleértve a bizonytalanságot is) validálását a bal oldali bemeneti és a jobb oldali kimeneti adatok összehasonlításával. Emellett értékes betekintést nyújtott az egyes paraméterek fertőzési kockázathoz való hozzájárulásába. A főbb megállapításokat egy külön cikkben fogjuk közzétenni.

Felismerve, hogy a vírusok eltérően reagálnak a környezeti paraméterekre, például a hőmérsékletre és a páratartalomra, a fenti módszertant alkalmazták az influenza, a SARS-CoV-1 és a SARS-CoV-2 esetében, a rendelkezésre álló kutatási tanulmányok alapján.

A figyelembe vett több mint 100 kutatási tanulmány közül 29 felelt meg a kutatási kritériumainknak, és beépült a mutató kidolgozásába. Az egyes kutatási tanulmányok eredményei közötti ellentmondás egy variabilitási pontszám létrehozásához vezetett, amely segített átláthatóan minősíteni a végső mutatóban szereplő bizonytalanságot. Az eredmények rávilágítanak a további kutatások lehetőségeire, valamint annak fontosságára, hogy több kutató ismételjen meg egyetlen tanulmányt.

Csapatunk kutatási tanulmányainak összeállítása és összehasonlítása folyamatban van, és kérésre elérhetők. A tanulmányokat további szakértői értékelés után tesszük közzé, azzal a céllal, hogy visszacsatolási mechanizmus jöjjön létre a tudósok és az épületüzemeltetők között.

A végeredményeket két mutató, valamint egy bizonytalansági pontszám meghatározására használják fel, amely a beltéri levegőminőség-monitorok valós idejű adatain alapul:

  • Épületoptimalizálási indexA RESET Index, amely korábban a szálló porra, a CO2-re, a kémiai kipárolgásra (VOC), a hőmérsékletre és a páratartalomra összpontosított, most kibővül, hogy az épületgépészeti rendszerek emberi egészségre gyakorolt ​​optimalizálásának általános szintjébe belefoglalja a fertőzési potenciált is.
  • Légúti fertőzés lehetőségeKiszámítja az épület hozzájárulását a levegőben (aeroszol) terjedő potenciális fertőzések csökkentéséhez.

Az indexek az épületüzemeltetők számára az immunrendszer egészségére, a vírus túlélési esélyeire és az expozícióra gyakorolt ​​hatás lebontását is biztosítják, amelyek mindegyike betekintést nyújt az üzemeltetési döntések kimenetelébe.

Anjanette Green, a RESET szabványfejlesztési igazgatója

„A két index bekerül a RESET Assessment Cloudba, ahol folyamatosan fejlődnek majd. Nem lesznek kötelezőek a tanúsításhoz, de a felhasználók számára ingyenesen elérhetőek lesznek API-n keresztül az analitikai eszközkészletük részeként.”

A mutatók eredményeinek további finomítása érdekében további paramétereket is figyelembe vesznek az átfogó értékelés során. Ezek közé tartozik a beltéri levegőtisztító megoldások hatása, a valós időben mért levegőváltozások, a széles spektrumú részecskeszámlálás és a valós idejű foglaltsági adatok.

A végleges Épületoptimalizálási Index és a Légúti Fertőzés Mutatója először a következő címen lesz elérhető:RESET Akkreditált adatszolgáltatók (https://reset.build/dp) tesztelésre és finomításra, a nyilvános megjelenés előtt. Ha Ön épülettulajdonos, üzemeltető, bérlő vagy oktató, és szeretne részt venni, kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot. (info@reset.build).

Raefer Wallis, a RESET alapítója

„Nyolc évvel ezelőtt a szálló por mennyiségét csak néhány szakember tudta mérni: az átlagembernek fogalma sem volt arról, hogy az épülete biztonsági szempontból optimalizált-e” – mondja. „Most az épületek szálló porra vonatkozó optimalizálását bárki, bárhol és bármikor, mérettartományban mérheti. Ugyanez fog történni a levegőben terjedő vírusok átvitelének épületoptimalizálásával is, csak sokkal, sokkal gyorsabban. A RESET segít az épülettulajdonosoknak abban, hogy a versenytársakkal egy lépéssel előrébb járjanak.”


Közzététel ideje: 2020. július 31.