Mi a passzív dohányzás?
A passzív dohányzás a dohánytermékek, például cigaretták, szivarok vagy pipák elégetése során kibocsátott füst és a dohányosok által kilélegzett füst keveréke. A passzív dohányzást környezeti dohányfüstnek (ETS) is nevezik. A passzív dohányzásnak való kitettséget néha akaratlan vagy passzív dohányzásnak is nevezik. A passzív dohányzás, amelyet az EPA A csoportú rákkeltő anyagként osztályoz, több mint 7000 anyagot tartalmaz. A passzív dohányzásnak való kitettség gyakran zárt térben fordul elő, különösen otthonokban és autókban. A passzív füst terjedhet a ház szobái és a lakások között. Az ablak kinyitása vagy a szellőztetés fokozása a házban vagy az autóban nem véd a passzív dohányzástól.
Milyen egészségügyi hatásai vannak a passzív dohányzásnak?
A passzív dohányzás egészségügyi hatásai a nem dohányzó felnőttekre és gyermekekre nézve károsak és számosak. A passzív dohányzás szív- és érrendszeri betegségeket (szívbetegséget és stroke-ot), tüdőrákot, hirtelen csecsemőhalál szindrómát, gyakoribb és súlyosabb asztmás rohamokat, valamint más súlyos egészségügyi problémákat okozhat. Számos mérföldkőnek számító egészségügyi felmérés készült a passzív dohányzással kapcsolatban.
Főbb megállapítások:
- Nincs kockázatmentes szint a passzív dohányzásnak való kitettség tekintetében.
- Az 1964-es főorvosi jelentés óta 2,5 millió nemdohányzó felnőtt halt meg passzív dohányzás miatt.
- A passzív dohányzás évente közel 34 000 korai halálesetet okoz szívbetegségben az Egyesült Államokban a nemdohányzók körében.
- Azok a nemdohányzók, akik otthon vagy a munkahelyükön passzív dohányzásnak vannak kitéve, 25-30%-kal növelik a szívbetegség kialakulásának kockázatát.
- A passzív dohányzás minden évben számos tüdőrákos halálesetet okoz az amerikai nemdohányzók körében.
- Azok a nemdohányzók, akik otthon vagy a munkahelyükön passzív dohányzásnak vannak kitéve, 20-30%-kal növelik a tüdőrák kialakulásának kockázatát.
- A passzív dohányzás számos egészségügyi problémát okoz csecsemőknél és gyermekeknél, beleértve a gyakoribb és súlyosabb asztmás rohamokat, légúti fertőzéseket, fülgyulladást és a hirtelen csecsemőhalál szindrómát.
Mit tehet a passzív dohányzásnak való kitettség csökkentése érdekében?
A passzív dohányzás beltéri környezetben történő megszüntetése csökkenti annak káros egészségügyi hatásait, javítja a beltéri levegő minőségét, valamint a bent tartózkodók kényelmét vagy egészségét. A passzív dohányzásnak való kitettség csökkenthető kötelező vagy önkéntes dohányzásmentes szabályozások végrehajtásával. Egyes munkahelyek és zárt nyilvános helyiségek, például bárok és éttermek törvényileg tilosak a dohányzásra. Az emberek saját otthonukban és autójukban is létrehozhatnak és érvényesíthetnek dohányzásmentes szabályokat. Többlakásos épületek esetében a dohányzásmentes szabályozások végrehajtása kötelező vagy önkéntes lehet, az ingatlan típusától és a helyszíntől (pl. tulajdonjog és joghatóság) függően.
- Az otthon válik a gyermekek és felnőttek passzív dohányzásnak való kitettségének elsődleges helyszínévé. (Főorvosi jelentés, 2006)
- A dohányzásmentes politikával rendelkező épületekben élő háztartásokban alacsonyabb a PM2,5 szint, mint az ilyen politikával nem rendelkező épületekben. A PM2,5 a levegőben lévő apró részecskék mértékegysége, és a levegőminőség egyik mutatója. A levegőben lévő finom részecskék magas szintje negatív egészségügyi hatásokhoz vezethet. (Russo, 2014)
- A passzív dohányzás beltéri környezetben történő teljes megszüntetésének egyetlen módja a beltéri dohányzás betiltása. A szellőztetési és szűrési technikák csökkenthetik, de nem szüntethetik meg a passzív dohányzást. (Bohoc, 2010)
Innen érkeztünk: https://www.epa.gov/indoor-air-quality-iaq/secondhand-smoke-and-smoke-free-homes
Közzététel ideje: 2022. augusztus 30.