Mi az a Secondhand Smoke?
A passzív füst a dohánytermékek, például cigaretta, szivar vagy pipa égésekor felszabaduló füst és a dohányosok által kilélegzett füst keveréke. A passzív dohányzást környezeti dohányfüstnek (ETS) is nevezik. A passzív dohányzásnak való kitettséget néha akaratlan vagy passzív dohányzásnak is nevezik. Az EPA által az A csoportba tartozó rákkeltő anyagok közé sorolt passzív dohányzás több mint 7000 anyagot tartalmaz. A passzív dohányzás általában beltérben fordul elő, különösen otthonokban és autókban. A passzív füst mozoghat az otthon szobái és az apartmanok között. Az ablak kinyitása vagy a szellőzés növelése otthon vagy autóban nem véd a passzív füsttől.
Milyen egészségügyi hatásai vannak a passzív dohányzásnak?
A passzív dohányzás egészségre gyakorolt hatásai a nemdohányzó felnőttekre és gyermekekre károsak és számosak. A passzív dohányzás szív- és érrendszeri betegségeket (szívbetegség és szélütés), tüdőrákot, hirtelen csecsemőhalál szindrómát, gyakoribb és súlyosabb asztmás rohamokat és egyéb súlyos egészségügyi problémákat okoz. Számos mérföldkőnek számító egészségügyi felmérés készült a passzív dohányzásról.
Főbb megállapítások:
- Nincs kockázatmentes mértéke a passzív dohányzásnak való kitettségnek.
- Az 1964-es Surgeon General's Report óta 2,5 millió nemdohányzó felnőtt halt meg passzív dohányzás miatt.
- A passzív dohányzás évente közel 34 000 szívbetegség miatti idő előtti halált okoz az Egyesült Államokban a nemdohányzók körében.
- Azok a nemdohányzók, akik otthon vagy munkahelyükön passzív dohányzásnak vannak kitéve, 25-30%-kal növelik a szívbetegségek kialakulásának kockázatát.
- A passzív dohányzás minden évben sok tüdőrákos halált okoz az Egyesült Államokban élő nemdohányzók körében.
- Azok a nemdohányzók, akik otthon vagy munkahelyükön passzív dohányzásnak vannak kitéve, 20-30%-kal növelik a tüdőrák kialakulásának kockázatát.
- A passzív dohányzás számos egészségügyi problémát okoz csecsemőknél és gyermekeknél, beleértve a gyakoribb és súlyosabb asztmás rohamokat, légúti fertőzéseket, fülfertőzéseket és hirtelen csecsemőhalál szindrómát.
Mit tehet a másodlagos füstnek való kitettség csökkentése érdekében?
A passzív dohányzás megszüntetése a beltéri környezetben csökkenti annak egészségkárosító hatásait, javítja a beltéri levegő minőségét és a lakók kényelmét vagy egészségét. A másodlagos füstnek való kitettség csökkenthető kötelező vagy önkéntes füstmentességi politika végrehajtásával. Egyes munkahelyek és zárt közterek, például bárok és éttermek a törvény értelmében dohányzásmentesek. Az emberek saját otthonukban és autóikban dohányzásmentes szabályokat hozhatnak létre és tarthatnak be. A többlakásos lakások esetében a dohányzásmentességi politika végrehajtása lehet kötelező vagy önkéntes, az ingatlan típusától és elhelyezkedésétől (pl. tulajdonjog és joghatóság) függően.
- Az otthon a gyermekek és a felnőttek passzív dohányzásnak való kitettségének meghatározó helyévé válik. (A sebész általános jelentése, 2006)
- A dohányzásmentes szabályzattal rendelkező épületekben lévő háztartások PM2,5-tartalma alacsonyabb, mint azokkal az épületekkel, amelyekben nincs ilyen szabályzat. A PM2,5 a levegőben lévő kis részecskék mértékegysége, és a levegő minőségének egyik jelzéseként szolgál. A levegőben lévő finom részecskék magas szintje negatív egészségügyi hatásokhoz vezethet. (orosz, 2014)
- A beltéri dohányzás betiltása az egyetlen módja a passzív füst eltávolításának a beltéri környezetből. A szellőztetési és szűrési technikák csökkenthetik, de nem küszöbölhetik ki a passzív füstöt. (Bohoc, 2010)
Erről: https://www.epa.gov/indoor-air-quality-iaq/secondhand-smoke-and-smoke-free-homes
Feladás időpontja: 2022. augusztus 30