A belső levegőminőségi problémák enyhítésének előnyei

Egészségügyi hatások

A rossz beltéri levegőminőséggel kapcsolatos tünetek a szennyező anyag típusától függően változatosak. Könnyen összetéveszthetők más betegségek, például allergia, stressz, megfázás és influenza tüneteivel. A szokásos jelzés az, hogy az emberek rosszul érzik magukat az épületben, és a tünetek röviddel az épület elhagyása után, vagy ha hosszabb ideig távol vannak az épülettől (például hétvégén vagy nyaralás alatt) elmúlnak. Az egészségügyi vagy tünetfelmérések, mint például a D. függelékben található, segítenek megállapítani a beltéri levegőminőségi problémák meglétét. Az épülettulajdonosok és -üzemeltetők azon mulasztása, hogy gyorsan és hatékonyan reagáljanak a beltéri levegőminőségi problémákra, számos káros egészségügyi következményhez vezethet. A beltéri levegőszennyező anyagok egészségügyi hatásai a kitettség után röviddel, vagy akár évekkel később is jelentkezhetnek (8, 9, 10). A tünetek közé tartozhat a szem, az orr és a torok irritációja; fejfájás; szédülés; kiütések; valamint izomfájdalom és fáradtság (11, 12, 13, 14). A rossz beltéri levegőminőséggel kapcsolatos betegségek közé tartozik az asztma és a túlérzékenységi tüdőgyulladás (11, 13). Az adott szennyező anyag, az expozíció koncentrációja, valamint az expozíció gyakorisága és időtartama mind fontos tényezők a rossz beltéri levegőminőségből eredő egészségügyi hatások típusában és súlyosságában. Az életkor és a meglévő egészségügyi állapotok, például az asztma és az allergiák szintén befolyásolhatják a hatások súlyosságát. A beltéri levegőszennyező anyagok hosszú távú hatásai közé tartozhatnak a légzőszervi betegségek, a szívbetegségek és a rák, amelyek mindegyike súlyosan legyengítő vagy halálos kimenetelű lehet (8, 11, 13).

 

Kutatások igazolták az épületek nedvességének jelentős egészségügyi hatásaival való összefüggését. Számos baktérium- és gombafaj, különösen a fonalas gombák (penész), jelentősen hozzájárulhatnak a beltéri levegőszennyezéshez (4, 15-20). Amikor elegendő páratartalom van jelen a munkahelyeken, ezek a mikrobák elszaporodhatnak és többféleképpen is befolyásolhatják a munkavállalók egészségét. A munkavállalóknál légzőszervi tünetek, allergia vagy asztma alakulhat ki (8). Az asztmát, a köhögést, a zihálást, a légszomjat, az arcüregdugulást, a tüsszögést, az orrdugulást és az arcüreggyulladást számos tanulmányban összefüggésbe hozták a beltéri nedvességgel (21-23). ​​Az asztmát az épületekben lévő nedvesség okozza és súlyosbítja is. A káros egészségügyi hatások megelőzésének vagy minimalizálásának leghatékonyabb módja a munkahelyen tartósan fennálló nedvesség forrásainak meghatározása és kiküszöbölése. A penészgombával kapcsolatos problémák megelőzéséről további részletek az OSHA „Penészgombával kapcsolatos problémák megelőzése a beltéri munkahelyen” című kiadványában találhatók (17). Más környezeti tényezők, mint például a rossz megvilágítás, a stressz, a zaj és a hőmérsékleti kellemetlenségek is okozhatják vagy hozzájárulhatnak ezekhez az egészségügyi hatásokhoz (8).

„Indoor Air Quality in Commercial and Institutional Buildings” (Kereskedelmi és intézményi épületek beltéri levegőminősége) című, 2011. áprilisi tanulmányból, az Egyesült Államok Munkaügyi Minisztériumának Munkahelyi Biztonsági és Egészségügyi Hivatala.

Közzététel ideje: 2022. július 12.