Egészségügyi hatások
A rossz beltéri levegőminőséggel kapcsolatos tünetek a szennyező anyag típusától függően változatosak. Könnyen összetéveszthetők más betegségek, például allergia, stressz, megfázás és influenza tüneteivel. A szokásos jelzés az, hogy az emberek rosszul érzik magukat az épületben, és a tünetek röviddel az épület elhagyása után, vagy ha hosszabb ideig távol vannak az épülettől (például hétvégén vagy nyaralás alatt) elmúlnak. Az egészségügyi vagy tünetfelmérések, mint például a D. függelékben található, segítenek megállapítani a beltéri levegőminőségi problémák meglétét. Az épülettulajdonosok és -üzemeltetők azon mulasztása, hogy gyorsan és hatékonyan reagáljanak a beltéri levegőminőségi problémákra, számos káros egészségügyi következményhez vezethet. A beltéri levegőszennyező anyagok egészségügyi hatásai a kitettség után röviddel, vagy akár évekkel később is jelentkezhetnek (8, 9, 10). A tünetek közé tartozhat a szem, az orr és a torok irritációja; fejfájás; szédülés; kiütések; valamint izomfájdalom és fáradtság (11, 12, 13, 14). A rossz beltéri levegőminőséggel kapcsolatos betegségek közé tartozik az asztma és a túlérzékenységi tüdőgyulladás (11, 13). Az adott szennyező anyag, az expozíció koncentrációja, valamint az expozíció gyakorisága és időtartama mind fontos tényezők a rossz beltéri levegőminőségből eredő egészségügyi hatások típusában és súlyosságában. Az életkor és a meglévő egészségügyi állapotok, például az asztma és az allergiák szintén befolyásolhatják a hatások súlyosságát. A beltéri levegőszennyező anyagok hosszú távú hatásai közé tartozhatnak a légzőszervi betegségek, a szívbetegségek és a rák, amelyek mindegyike súlyosan legyengítő vagy halálos kimenetelű lehet (8, 11, 13).
Kutatások igazolták az épületek nedvességének jelentős egészségügyi hatásaival való összefüggését. Számos baktérium- és gombafaj, különösen a fonalas gombák (penész), jelentősen hozzájárulhatnak a beltéri levegőszennyezéshez (4, 15-20). Amikor elegendő páratartalom van jelen a munkahelyeken, ezek a mikrobák elszaporodhatnak és többféleképpen is befolyásolhatják a munkavállalók egészségét. A munkavállalóknál légzőszervi tünetek, allergia vagy asztma alakulhat ki (8). Az asztmát, a köhögést, a zihálást, a légszomjat, az arcüregdugulást, a tüsszögést, az orrdugulást és az arcüreggyulladást számos tanulmányban összefüggésbe hozták a beltéri nedvességgel (21-23). Az asztmát az épületekben lévő nedvesség okozza és súlyosbítja is. A káros egészségügyi hatások megelőzésének vagy minimalizálásának leghatékonyabb módja a munkahelyen tartósan fennálló nedvesség forrásainak meghatározása és kiküszöbölése. A penészgombával kapcsolatos problémák megelőzéséről további részletek az OSHA „Penészgombával kapcsolatos problémák megelőzése a beltéri munkahelyen” című kiadványában találhatók (17). Más környezeti tényezők, mint például a rossz megvilágítás, a stressz, a zaj és a hőmérsékleti kellemetlenségek is okozhatják vagy hozzájárulhatnak ezekhez az egészségügyi hatásokhoz (8).
Közzététel ideje: 2022. július 12.